Új szabályok a használatba vételi engedélyhez
A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó rendelet lép életbe 2020.december 31-től!
Az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a 2010/31/EU irányelvet, amely az épületek energiahatékonyságáról szól.
Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább
25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított – fogalmaz a miniszteri rendelet 2020.December 31.-től
De mit is jelent ez?
A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet értelmében a minimum hőátbocsátási tényezőnek (U-érték, W/m2K) meg kell felelni az 5-ös számú követelményértékeknek.
5. melléklet a 7/2006. (IV. 24.) TNM rendelethez *
Költségoptimalizált követelményszint
I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
1. táblázat: A hőátbocsátási tényező követelményértékei
Az un. "U" érték változását mutatja az alábbi táblázat:
Épülethatároló szerkezet | A hőátbocsátási tényező követelményértéke 2018. jan. 1-től használatba vett lakóépületekre vonatkozóan U [W/m2K] |
Külső fal | 0,24 |
Lapostető | 0,17 |
Padlásfödém | 0,17 |
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek | 0,17 |
Alsó zárófödém árkád felett | 0,25 |
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett | 0,26 |
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) | 1,15 |
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel) | 1,40 |
Homlokzati üvegfal | 1,40 |
Tetőfelülvilágító | 1,70 |
Tetősík ablak | 1,25 |
Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó | 1,45 |
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal | 0,26 |
Szomszédos fűtött épületek közötti fal | 1,50 |
Talajjal érintkező fal 0 és 1 m között | 0,30 |
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető) | 0,30 |
Ez az, amit egy laikus is könnyendén értelmezhet.
A teljes hőveszteség meghatározásához már szakemberre van szükség. A teljes hőveszteséget az ún. fajlagos hőveszteség-tényezővel fejezik ki, a rendelet erre nézve is meghatároz egy minimum-értéket.
A fentieket figyelmbe véve a végső eredmény az un. összesített energetikai jellemző (Ep kWh/m²/év), ez jellemzi az épület fajlagos primer energiaigényét.
Ez képezi az energetikai kategóriába sorolás alapját is. (lsd. alábbi táblázat
A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó három rendelet :
- A 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet, amely az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szól.
- A 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet, amely az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szól, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokat szabályozza.
- A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, amely az épületek energetikai jellemzőinek számítási módszerét adja meg.