Közel nulla energiaigényű épület: mit jelent az "A" besorolás?

Közel nulla energiaigényű épület: mit jelent az "A" energetikai besorolás?

Ha új házat építtetsz, vagy egy néhány éves, újépítésű lakást nézel ki magadnak, biztosan találkozni fogsz a "közel nulla energiaigényű épület" kifejezéssel. Ez nem marketingszlogen, hanem egy konkrét, jogszabályban rögzített műszaki követelményszint, amelynek 2024 óta minden új épületnek meg kell felelnie. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, mit takar pontosan ez a fogalom, és hogyan kapcsolódik az energetikai tanúsítvány "A" besorolásához.

Mi az a közel nulla energiaigényű épület (NZEB)?

A közel nulla energiaigényű épület – angol rövidítéssel NZEB (Nearly Zero Energy Building) – egy uniós eredetű követelményszint, amelyet a 2010/31/EU irányelv vezetett be, és amelyet Magyarországon a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet ültet át a hazai szabályozásba. A lényege, hogy az új épületeknek rendkívül alacsony energiafelhasználással kell működniük – ezt éri el a jó hőszigetelés, a korszerű nyílászárók, a hatékony gépészet és jellemzően valamilyen megújuló energiaforrás (pl. hőszivattyú, napelem) kombinációja.

Milyen konkrét számokat kell teljesíteni?

A 9/2023. ÉKM rendelet szerint lakó- és szállásjellegű épületeknél a közel nulla energiaigény két mutatóban fogalmazódik meg:

• Összesített energetikai jellemző: legfeljebb 76 kWh/m²/év
• Fajlagos szén-dioxid-kibocsátás: legfeljebb 20 kg/m²/év

Ezek a jogszabályban rögzített referenciaértékek – ezekhez viszonyítja a tanúsító az adott épület számított teljesítményét, és ebből adódik a korábbi cikkünkben bemutatott százalékos besorolás.

Miért pont az "A" osztály a mérce?

2024. január 1. óta érvényes szabály, hogy új épület csak akkor kaphat használatbavételi engedélyt, ha az energetikai tanúsítványa szerint eléri legalább az "A" energetikai besorolást. Ez azt jelenti, hogy az épület számított összesített energetikai jellemzője legfeljebb a követelményérték 100%-a lehet – pontosan ez az "A" osztály alsó határa a korábban bemutatott skálán.

Fontos tudni:

• Az "A"-nál jobb besorolású épület (A+, A++, A+++) is építhető – ezek még alacsonyabb energiafogyasztást jelentenek.
• Az "A"-nál rosszabb besorolású új épület viszont nem kaphat használatbavételi engedélyt – ez a jogszabályi minimum.
• A megfelelést mindkét skálán igazolni kell: az energiafogyasztás és a CO2-kibocsátás szerint egyaránt el kell érni az "A" szintet.

Mit kell teljesítenie egy épületnek gyakorlatban?

A közel nulla energiaigény nem egyetlen mutató, hanem számos épületszerkezeti és gépészeti elemre vonatkozó előírás összessége, amelyeket a tervezőnek már a tervezés fázisában figyelembe kell vennie:

• a külső falak, tetők, födémek és nyílászárók hőátbocsátási tényezőjére (U-érték) vonatkozó minimumkövetelmények
• a fűtési és használati melegvíz-rendszer hatásfoka
• a szellőzés és légtömörség tervezése
• gyakran (bár nem mindig kötelezően) valamilyen megújuló energiaforrás bevonása, ami segít az alacsony összesített fogyasztás elérésében

Mi a helyzet meglévő épület bővítésénél?

Ha egy meglévő házhoz építesz hozzá (pl. tetőtér-beépítés, bővítés), a szabály a bővítés méretétől függ:

• Ha a bővítés alapterülete meghaladja az eredeti épület alapterületének 100%-át, a teljes épületnek – a régi és az új résznek egyaránt – meg kell felelnie a közel nulla energiaigény minden előírásának.
• Ha a bővítés kisebb, mint az eredeti alapterület 100%-a, elegendő, ha csak az újonnan épített határoló szerkezetek és nyílászárók teljesítik az előírt hőátbocsátási tényezőket – a meglévő épületrészhez nem kell hozzányúlni.

Miért fontos ez neked, vevőként vagy építtetőként?

• Építtetőként már a tervezési fázisban érdemes egyeztetni egy energetikus mérnökkel, mert utólag, a kész épületen sokkal drágább korrigálni egy hiányosságot, mint a tervasztalon.
• Vevőként egy új építésű ingatlan "A" besorolása garancia arra, hogy az épület megfelel a törvényi minimumnak – érdemes mindig kikérni és átnézni az energetikai tanúsítványt a szerződéskötés előtt.
• A közel nulla energiaigényű épület a gyakorlatban alacsonyabb rezsit is jelent, hiszen a szigorú előírások célja pontosan az energiafogyasztás és a fűtési költségek csökkentése.

Gyakori kérdések

Az "A" besorolás automatikusan azt jelenti, hogy alacsony lesz a rezsim?
Nagyrészt igen, hiszen az "A" osztály a törvényi energiafogyasztási referenciaérték teljesítését igazolja – de a tényleges fogyasztás a lakók szokásaitól (fűtési szokások, otthon töltött idő) is függ.

Régebbi, felújított ház is elérheti az "A" besorolást?
Igen, elméletileg egy alaposan felújított (jó hőszigetelésű, korszerű gépészetű, esetleg napelemes) régi ház is elérheti az "A" vagy akár jobb osztályt, de ehhez jellemzően komplex felújítási csomagra van szükség.

Kötelező napelemet vagy hőszivattyút beépíteni az "A" osztály eléréséhez?
Nem feltétlenül kötelező egy konkrét technológia, a jogszabály a végeredményt (a 76 kWh/m²/év és 20 kg/m²/év határértékeket) írja elő – ezt sokféle műszaki megoldással el lehet érni, de a gyakorlatban megújuló energiaforrás nélkül nehezebb teljesíteni.

Jogszabályi háttér: 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet; 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet.