A+++, A++, A+ — a kiváló hatékonyságú ingatlanok
Mit jelent az A+++, A++ vagy A+ energetikai besorolás? Bemutatjuk, milyen épületek kapják ezt, mennyi a várható rezsi, és érdemes-e ilyen ingatlant venni.
Cikk – 1. csoport: A+++, A++, A+ — a kiváló hatékonyságú ingatlanok
SEO cím (title tag): A+++, A++, A+ energetikai osztály: mit jelent a kiváló besorolás?
Meta leírás: Mit jelent az A+++, A++ vagy A+ energetikai besorolás? Bemutatjuk, milyen épületek kapják ezt, mennyi a várható rezsi, és érdemes-e ilyen ingatlant venni.
Fókusz kulcsszó: A+++ energetikai osztály
Javasolt URL: /a-plusz-plusz-plusz-energetikai-osztaly/
Belső linkek: "Energetikai osztályok részletesen" cikkből (1. csoport) → ide; ide → "Közel nulla energiaigényű épület" cikkre
A+++, A++, A+: mit jelent a kiváló energiahatékonyságú besorolás?
Ha egy ingatlanhirdetésben A+++, A++ vagy A+ energetikai besorolást látsz, az a magyar skála legjobb, legkeresettebb sávjába tartozó épületet jelent. Ebben a cikkben megnézzük, pontosan mit takar ez a három osztály, milyen épületeknél fordul elő, és mire számíthatsz, ha ilyen ingatlant veszel vagy építtetsz.
A három osztály a skálán
| Osztály | Követelményhez viszonyítva | Jelentés |
|---|---|---|
| A+++ | < 0% | Passzívház-közeli, kiváló hatékonyságú |
| A++ | 0–50% | Kiemelkedő energiahatékonyság |
| A+ | 50–90% | Nagyon jó, jellemzően megújulóval |
Emlékeztetőül: a százalék azt mutatja, hogy az épület számított összesített energetikai jellemzője hogyan aránylik a rá vonatkozó jogszabályi követelményértékhez. Minél kisebb (vagy akár negatív) ez a szám, annál kevesebb energiát fogyaszt az épület a törvényi elváráshoz képest.
A+++: amikor egy épület gyakorlatilag "energiatermelő"
Az A+++ besorolás a legritkább és legmagasabb kategória. A "< 0%" azt jelenti, hogy az épület számított energiafogyasztása a referenciaérték alatt, akár nulla vagy negatív tartományban van – vagyis az épület éves szinten annyi (vagy több) energiát termel, mint amennyit elhasznál.
Ide jellemzően a következő épületek tartoznak:
- kifejezetten passzívház-technológiával tervezett és épített otthonok
- energia-pozitív (plusz-energiás) épületek, ahol a napelemes rendszer termelése meghaladja a fogyasztást
- rendkívül vastag, korszerű hőszigeteléssel, hővisszanyerős szellőztetéssel és hőszivattyús fűtéssel ellátott új építésű házak
Fontos: A+++ szintet a gyakorlatban szinte kizárólag új építésnél, tudatos tervezéssel lehet gazdaságosan elérni – egy meglévő, régebbi épület ilyen szintre hozása jellemzően aránytalanul költséges lenne a hozadékhoz képest.
A++ és A+: a "kiváló, de reálisan elérhető" sáv
Az A++ és A+ osztályok már gyakrabban előfordulnak a piacon, mint az A+++:
- A++ (0–50%): kiválóan szigetelt, korszerű nyílászárós, hatékony gépészetű épület, amely jellemzően megújuló energiaforrással (napelem, hőszivattyú) is rendelkezik.
- A+ (50–90%): még mindig kiemelkedően jó teljesítmény, de már "csak" nagyon alapos, komplex energetikai kivitelezéssel – nem feltétlenül szükséges hozzá a passzívházi extrém szigetelés.
Ezekbe a sávokba jellemzően a következő ingatlanok kerülnek:
- új építésű, tudatosan energiahatékonyra tervezett családi házak és társasházi lakások
- alaposan felújított régebbi épületek, ahol homlokzati és tetőszigetelés, teljes nyílászárócsere és fűtéskorszerűsítés (pl. hőszivattyúra váltás) egyszerre valósult meg
- napelemmel kiegészített, egyébként is jól szigetelt otthonok
Mire számíthatsz, ha ilyen ingatlant veszel?
Előnyök:
- Minimális rezsiköltség – ez a legnagyobb, leggyakrabban emlegetett érv ezen ingatlanok mellett
- Magas komfortérzet – egyenletes hőmérséklet, huzatmentesség, jó légminőség
- Hosszú távú értékállóság – a jövőben szigorodó energetikai elvárások mellett ezek az ingatlanok jó eséllyel megőrzik piaci vonzerejüket
- Sok esetben alacsonyabb karbantartási igény a modern gépészet miatt
Amire figyelj:
- Ezek az ingatlanok jellemzően magasabb vételáron kelnek el, mint a hasonló méretű, gyengébb besorolású társaik – érdemes kiszámolni, hogy a rezsimegtakarítás hány év alatt "hozza vissza" az árkülönbözetet.
- Érdemes rákérdezni, hogy a jó besorolás tényleges, megvalósult kivitelezésből fakad-e, vagy csak a tervezési dokumentáció alapján készült a tanúsítvány – új építésű ingatlanoknál ez különösen fontos szempont.
- Napelemes rendszerrel rendelkező ingatlanoknál érdemes megnézni a rendszer korát, garanciáját és tényleges termelési adatait is, nem csak a névleges teljesítményt.
Építtetőként mit érdemes tudni?
Ha új házat építtetsz, és A++ vagy A+++ szintet céloznál:
- Már a tervezési fázisban vonj be energetikus szakembert – utólag, kész épületen sokkal drágább egy ilyen szintet elérni.
- Számolj azzal, hogy az extra szigetelés, a hővisszanyerős szellőztetés és a megújuló energiarendszer jelentős többletköltséggel jár a "csak A" szinthez képest – érdemes megtérülési számítást kérni, hogy lásd, hosszú távon éri-e meg neked.
- Az A+++ szint elérése nem mindig arányos ráfordítás – sokszor egy jól megtervezett A+ vagy A++ szintű épület jobb ár-érték arányt kínál, miközben a rezsi különbsége minimális.
Gyakori kérdések
Miért olyan ritka az A+++ besorolás a piacon?
Mert a passzívházi vagy energia-pozitív szint eléréséhez rendkívül tudatos, gyakran drágább tervezés és kivitelezés szükséges, amit egyelőre viszonylag kevés építtető választ.
Egy régi, felújított ház elérheti az A++ szintet?
Elméletileg igen, de ehhez jellemzően egy nagyon komplex, minden elemre kiterjedő felújítás szükséges (szigetelés, nyílászáró, fűtés, napelem együtt) – a gyakorlatban ez ritkább, mint az új építésű A++ ingatlan.
Megéri-e a felárat kifizetni egy A+++ ingatlanért?
Ez egyéni számítás kérdése: érdemes összevetni a vételár-különbséget a várható éves rezsimegtakarítással, és kiszámolni, hány év alatt térül meg a felár.

