Honlap testreszabása




készítette a honlap.hu

A+++, A++, A+ — a kiváló hatékonyságú ingatlanok

A+++, A++, A+ — a kiváló hatékonyságú ingatlanok
2026.08.03.

Mit jelent az A+++, A++ vagy A+ energetikai besorolás? Bemutatjuk, milyen épületek kapják ezt, mennyi a várható rezsi, és érdemes-e ilyen ingatlant venni.

Cikk – 1. csoport: A+++, A++, A+ — a kiváló hatékonyságú ingatlanok

SEO cím (title tag): A+++, A++, A+ energetikai osztály: mit jelent a kiváló besorolás?
Meta leírás: Mit jelent az A+++, A++ vagy A+ energetikai besorolás? Bemutatjuk, milyen épületek kapják ezt, mennyi a várható rezsi, és érdemes-e ilyen ingatlant venni.
Fókusz kulcsszó: A+++ energetikai osztály
Javasolt URL: /a-plusz-plusz-plusz-energetikai-osztaly/
Belső linkek: "Energetikai osztályok részletesen" cikkből (1. csoport) → ide; ide → "Közel nulla energiaigényű épület" cikkre


A+++, A++, A+: mit jelent a kiváló energiahatékonyságú besorolás?

Ha egy ingatlanhirdetésben A+++, A++ vagy A+ energetikai besorolást látsz, az a magyar skála legjobb, legkeresettebb sávjába tartozó épületet jelent. Ebben a cikkben megnézzük, pontosan mit takar ez a három osztály, milyen épületeknél fordul elő, és mire számíthatsz, ha ilyen ingatlant veszel vagy építtetsz.

A három osztály a skálán

OsztályKövetelményhez viszonyítvaJelentés
A+++< 0%Passzívház-közeli, kiváló hatékonyságú
A++0–50%Kiemelkedő energiahatékonyság
A+50–90%Nagyon jó, jellemzően megújulóval

Emlékeztetőül: a százalék azt mutatja, hogy az épület számított összesített energetikai jellemzője hogyan aránylik a rá vonatkozó jogszabályi követelményértékhez. Minél kisebb (vagy akár negatív) ez a szám, annál kevesebb energiát fogyaszt az épület a törvényi elváráshoz képest.

A+++: amikor egy épület gyakorlatilag "energiatermelő"

Az A+++ besorolás a legritkább és legmagasabb kategória. A "< 0%" azt jelenti, hogy az épület számított energiafogyasztása a referenciaérték alatt, akár nulla vagy negatív tartományban van – vagyis az épület éves szinten annyi (vagy több) energiát termel, mint amennyit elhasznál.

Ide jellemzően a következő épületek tartoznak:

  • kifejezetten passzívház-technológiával tervezett és épített otthonok
  • energia-pozitív (plusz-energiás) épületek, ahol a napelemes rendszer termelése meghaladja a fogyasztást
  • rendkívül vastag, korszerű hőszigeteléssel, hővisszanyerős szellőztetéssel és hőszivattyús fűtéssel ellátott új építésű házak

Fontos: A+++ szintet a gyakorlatban szinte kizárólag új építésnél, tudatos tervezéssel lehet gazdaságosan elérni – egy meglévő, régebbi épület ilyen szintre hozása jellemzően aránytalanul költséges lenne a hozadékhoz képest.

A++ és A+: a "kiváló, de reálisan elérhető" sáv

Az A++ és A+ osztályok már gyakrabban előfordulnak a piacon, mint az A+++:

  • A++ (0–50%): kiválóan szigetelt, korszerű nyílászárós, hatékony gépészetű épület, amely jellemzően megújuló energiaforrással (napelem, hőszivattyú) is rendelkezik.
  • A+ (50–90%): még mindig kiemelkedően jó teljesítmény, de már "csak" nagyon alapos, komplex energetikai kivitelezéssel – nem feltétlenül szükséges hozzá a passzívházi extrém szigetelés.

Ezekbe a sávokba jellemzően a következő ingatlanok kerülnek:

  • új építésű, tudatosan energiahatékonyra tervezett családi házak és társasházi lakások
  • alaposan felújított régebbi épületek, ahol homlokzati és tetőszigetelés, teljes nyílászárócsere és fűtéskorszerűsítés (pl. hőszivattyúra váltás) egyszerre valósult meg
  • napelemmel kiegészített, egyébként is jól szigetelt otthonok

Mire számíthatsz, ha ilyen ingatlant veszel?

Előnyök:

  • Minimális rezsiköltség – ez a legnagyobb, leggyakrabban emlegetett érv ezen ingatlanok mellett
  • Magas komfortérzet – egyenletes hőmérséklet, huzatmentesség, jó légminőség
  • Hosszú távú értékállóság – a jövőben szigorodó energetikai elvárások mellett ezek az ingatlanok jó eséllyel megőrzik piaci vonzerejüket
  • Sok esetben alacsonyabb karbantartási igény a modern gépészet miatt

Amire figyelj:

  • Ezek az ingatlanok jellemzően magasabb vételáron kelnek el, mint a hasonló méretű, gyengébb besorolású társaik – érdemes kiszámolni, hogy a rezsimegtakarítás hány év alatt "hozza vissza" az árkülönbözetet.
  • Érdemes rákérdezni, hogy a jó besorolás tényleges, megvalósult kivitelezésből fakad-e, vagy csak a tervezési dokumentáció alapján készült a tanúsítvány – új építésű ingatlanoknál ez különösen fontos szempont.
  • Napelemes rendszerrel rendelkező ingatlanoknál érdemes megnézni a rendszer korát, garanciáját és tényleges termelési adatait is, nem csak a névleges teljesítményt.

Építtetőként mit érdemes tudni?

Ha új házat építtetsz, és A++ vagy A+++ szintet céloznál:

  • Már a tervezési fázisban vonj be energetikus szakembert – utólag, kész épületen sokkal drágább egy ilyen szintet elérni.
  • Számolj azzal, hogy az extra szigetelés, a hővisszanyerős szellőztetés és a megújuló energiarendszer jelentős többletköltséggel jár a "csak A" szinthez képest – érdemes megtérülési számítást kérni, hogy lásd, hosszú távon éri-e meg neked.
  • Az A+++ szint elérése nem mindig arányos ráfordítás – sokszor egy jól megtervezett A+ vagy A++ szintű épület jobb ár-érték arányt kínál, miközben a rezsi különbsége minimális.

Gyakori kérdések

Miért olyan ritka az A+++ besorolás a piacon?
Mert a passzívházi vagy energia-pozitív szint eléréséhez rendkívül tudatos, gyakran drágább tervezés és kivitelezés szükséges, amit egyelőre viszonylag kevés építtető választ.

Egy régi, felújított ház elérheti az A++ szintet?
Elméletileg igen, de ehhez jellemzően egy nagyon komplex, minden elemre kiterjedő felújítás szükséges (szigetelés, nyílászáró, fűtés, napelem együtt) – a gyakorlatban ez ritkább, mint az új építésű A++ ingatlan.

Megéri-e a felárat kifizetni egy A+++ ingatlanért?
Ez egyéni számítás kérdése: érdemes összevetni a vételár-különbséget a várható éves rezsimegtakarítással, és kiszámolni, hány év alatt térül meg a felár.

Vissza

Kapcsolódó bejegyzések